Már reggel, amikor a ruhámat szedtem össze és a kezembe akadt kedvenc Green Day pólóm, gondoltam, ez nem véletlen. Hát végül is pont oda megyek, kedvenc versenyem maga a Paradise. A központban öltözködés közben egy futótárs rámköszönt egy olyannal, hogy " bocs, nem a tiéd a sűrűsötét blog?". Persze…
9.15
állok a 'szőlősi vasútállomáson és kettő, végtelen hosszúnak tűnő percig a homlokomhoz nyomom a jéghideg, dobozos Hellt. Enyhe fejfájás és kialvatlanság van, kis émelygés, enni kéne valamit, de inkább mégse. Pedig csak 4-5 sör volt, 7-es keléssel. Miért is vagyok egyáltalán most itt? Miért nem…
A szári VTM a kedvenc félmaratonom, közel van, gyors a pálya, és évek óta fasza futóidő van. Alap, hogy megyek. Az alapvető elvárásokkal kicsit bajban voltam, nem tudtam, mit fogok bírni. Úgy voltam vele, hogyha a tavalyi 1.42 megvan, már örülök, hiszen az alapozó időszak szinte totál kiesett a…
Gondolom sokakkal előfordult már, hogy egyszer csak rádöbbent arra, hogy miközben nyomja a hétközi futikat és gyűjti a kilit, hogy kéne ezekkel valamit kezdeni is. Nekem ez kb. 2 hete ütött be, amikor úgy éreztem, hogy túl rég volt már az őszi csákvári verseny, kéne valamit csinálni. Ez egy jó teszt…
The time has come! Elérkezett hát korunk nagy csatája az UTH bébitávja. Az a verseny, amire elsőként neveztem be a tavaszi veretések közül még november elején, Perugiából. Sose tudtam igazán hova rakni ezt a dolgot. Mármint neveztem egy sor versenyre, oké, VTM, GTT, Muzsla, stb., de az UTH az valami…
