Mit keres itt túrázós bejegyzés?
Hát, amióta lesérültem, visszafogtam a futást és a szép, lassú visszatérés előtt (mert ilyen lesz, bizony) rákaptam a túrázásra. Ráadásul megtetszett 1-2 hely a környéken, ahova fel kéne menni. Ennyi.
Miért pont Macedónia? Vagyis Észak-Macedónia?
Hát…
Már reggel, amikor a ruhámat szedtem össze és a kezembe akadt kedvenc Green Day pólóm, gondoltam, ez nem véletlen. Hát végül is pont oda megyek, kedvenc versenyem maga a Paradise. A központban öltözködés közben egy futótárs rámköszönt egy olyannal, hogy " bocs, nem a tiéd a sűrűsötét blog?". Persze…
A tavasz egyik legkomolyabb versenyét két előzmény zavarta meg.Az egyik a hét közben lenyomott vérkör, ami ha csak túrázva is, de odabaszott, nem szoktuk a szántást, more. Jól odatett, csütörtök este úgy mentem haza, mint egy cowboy. Kurvára nem hajlottak a lábaim, szét voltam kenve, mint a takony…
9.15
állok a 'szőlősi vasútállomáson és kettő, végtelen hosszúnak tűnő percig a homlokomhoz nyomom a jéghideg, dobozos Hellt. Enyhe fejfájás és kialvatlanság van, kis émelygés, enni kéne valamit, de inkább mégse. Pedig csak 4-5 sör volt, 7-es keléssel. Miért is vagyok egyáltalán most itt? Miért nem…
Szeretem, amikor elérek egy célt. Mert ezt elértem, igen, spoiler. Úgy, mint Zsolti a megabéka ellen. Nehéz csata, de sikerülhet. Nem is csak a szimpla elérés és a teljesítés az öröm forrása, hanem az, hogy azt mondhatom: egy éve elmondtam, hogy ezt és ezt akarom jövő ilyenkorra megcsinálni és…
